Pedagógiai koncepció
A francia pedagógiai felfogás nem ért egyet azzal, ha a diákoknak már a felvételinél el kell dönteniük, hogy grafikával, kiadványokkal, multimédiával vagy éppen fotózással akarnak-e foglalkozni. A vizuális kommunikáció egy olyan "nyelv", amelynek minden elemét ismernie kell a szakembernek. A gyakorlati életben nem grafikai, vagy videó, vagy fotó feladatok, hanem vizuális kommunikációs feladatok adódnak. Mindig valamilyen vizuális üzenetet kell közvetíteni valakik számára. A szakembernek kell eldöntenie, hogy az adott üzenetet milyen formában lehet a leghatékonyabban közvetíteni.
Képzésünk során a hallgatók megismerkednek a vizuális kommunikáció valamennyi részterületével. Az igazán jó grafikusnak ismernie kell a tipográfia alapjait, a csomagolás (3D tervezés) alapjait, jól kell bánjon a számítógéppel, legyen képes Photoshop, Dreamveawer, Flash programokkal honlapot tervezni, legyen fogalma az állóképek (fotózás) és mozgóképek (videó, multimédia) lehetőségeiről stb. Valamennyi végzett hallgatónk érti és használja a vizuális kommunikáció teljes eszköztárát.
1. A művészeti nevelés célja a saját alkotókészség kifejlesztése
A művészeti oktatás célja végső soron a látáskultúra fejlesztése, a vizuális esztétikai nevelés, a megfelelő értékítélet képességének kialakítása, az egyéni képességek, a kreativitás és a tehetség kibontakoztatása. Tehát a művészeti oktatás célja nem csak a megismertetés a művészettel és annak eszközeivel, hanem a saját alkotókészség kifejlesztése. Pontosabb, ha művészeti oktatás helyett művészeti nevelést mondunk, hiszen a hangsúly nem az ismeret közlésen (oktatáson), hanem az egyéniség kibontakoztatásán (nevelésen) van.
2. A művészeti nevelés csak minimális mértékben közvetíthet esztétikai ízlésnormákat
A művészeti alkotás mélységesen szubjektív. Bár az ízlésnek vannak bizonyos korokra jellemző általános határvonalai, de végső soron az ízlésvilág teljesen egyedi. Bár elismerjük, hogy szükséges bizonyos esztétikai értékrend közvetítése, de csak nagyon rugalmasan, tágan meghúzott határokkal. Az esztétika általában nem tűri a merev értékhierarchiát, a művészeti nevelés még kevésbé. A sokféleség bemutatása, a választás lehetősége, az alkotásra ösztönzés a művészeti nevelés fő feladata.
3. A tömegkultúra és az elitkultúra közelítése
Sajnos azt tapasztaljuk, hogy az alkalmazott művészeti területeken, pl. a reklámgrafikában, a webtervezésben, a kiadványtervezésben, a grafikai tervezésben nem ritkán találkozhatunk esztétikailag igénytelen munkákkal. A megrendelők sok esetben nem szakképzett és rátermett alkotókat bíznak meg ilyen feladatokkal. A tömegkultúra és az elitkultúra között sajnos még mindig éles a határvonal. Fontos pedagógiai feladatnak érezzük, hogy kísérletek történjenek a "magas" művészet és az "alkalmazott" művészet közelítésére.
4. Különböző technikák, eljárások megismertetése
Fontos feladatunknak érezzük bizonyos technikák átadását azt, hogy a hallgatók elsajátítsák különböző eszközök használatát. Művészetközeli produkciók jöhetnek létre pusztán azzal, hogy a hallgatók bizonyos eszközök használatát technikai tudással párosítják. Különösen így van ez a számítógépek és az egyre tökéletesebb grafikai programok korában. Azonban az igazi művészethez a technikai tudás fölötti plusz kell. Ez természetesen nem tanítható. Úgy gondoljuk, hogy a technikai tudás átadása mellett az a dolgunk, hogy biztosítsuk az inspiráló alkotói környezetet.
